nagybecskereki püspökség: 1920. VI. 4: a →trianoni béke a csanádi egyhm-t (34.912 km²) fölosztotta, nagyobbik része rumén (25.254 km²) és szerb (9387 km²) uralom alá került. 1923. II. 17: az Ap. Sztszék székhelyének Szegedet jelölte ki, Glattfelder Gyula mpp. (1911-43) Romániából való kiutasíttatása után III. 25: Szegedről irányította a Mo-nak maradt legkisebb egyhm. részt (271 km²), Temesváron és Nagybecskereken ap. kormányzóságot szerveztek. A SHS Kirságnak jutott 62 a 248 pléb-ból, 202.460 r.k. és 5068 g.k. lakossal. Az 1921. évi szerb népszámlálás szerint 561.958 lélekből 209.370 (37,2%) r.k., 306.414 (54,5%) g.kel. és 39.226 (6,7%) ev. vallású volt. XI. Pius p. Pellegrinetti bíb-t 1922. V. 24: ap. nunciussá nevezte ki Belgrádba, 1923. II. 10: létrehozták a →bánáti apostoli kormányzóságot. A mesterségesen létrehozott délszláv államban elképzelhetetlen volt, hogy nem szláv személy vezető állást tölthessen be, a kormányzóság élére Ivan Rafael Rodic horvát ferencest nevezték ki, 1923. IV. 15: iktatták be; ált. helynökévé VI. 16: Kovács István apátplnost nevezte ki. 1924. VIII. 7: kialakították az új esp. ker-eket: nagybecskereki 11, törökkanizsai 9, nagykikindai 8, magyarcsernyei 7, szécsányi 8, pancsovai 6, székelykevei 8 pléb. X. 29: Rodicot belgrád-szendrői érs-ké nevezték ki; 1925. VIII. 20: egyhközs. alapszabályzatot hagytak jóvá, XI. 1: léptették életbe. 1934. VIII. 10-12: Nagybecskereken kb. 30 ezer hívő részvételével euch. kongressz-t tartottak. 1935. VII. 23: a jugoszláviai konkordátumot ugyan aláírták, 1937. VII. 23: a parlament el is fogadta, de a g.kel. papság ellenállása miatt nem terjesztették a felsőház elé. - Az 1941-44: ném. megszállás és közig., valamint az ezt követő komm. rémuralom s az 1944 őszi bánáti magyarirtás tört-e földolgozatlan, az 1993: ismert pap áldozatok: Adam Antal (1908-1944. XI. 5.) szenthuberti plnos; Brunet Ferenc (1898-1944. XI. 5.) németcsernyei plnos; Eck György (1882-1945 elején a szécsenfalvai gyűjtőtáborban) szécsenfalvai kp.; →Hoffmann Leó (1902-1944. XI.) tört-író; →Knapp József (1912-1944. X. 29.) galagonyási plnos; →Kornauth József (1872-1945. VI. 27. a margitai gyűjtőtáborban) nagygáji plnos; →Rothen Mihály (1895-1944. X. 8.) verseci kp.; →Schäfer Vilmos (1884-1944. XII. 14.) csőszteleki plnos; →Schummer Rudolf (1870-1944. X. 13.) rezsőházi esp-plnos; →Steigerwald Ádám (1876-1944. XI. 2.) nagytószegi plnos; →Varga András (1913-1944. X. 19.) tóbai plnos; →Weber Péter (1884-1944. XI. 8.) károlyfalvi esp-plnos. - 1971. XII. 22: Jung Tamást a bánáti ap. kormányzóság kormányzójává és cpp-ké nevezték ki, 1972. II. 14: Nagybecskereken fölsztelték. 1986. XII. 16: a Sztszék a bánáti ap. kormányzóságot ~gé emelte, s a →szabadkai püspökséggel együtt a belgrádi metropoliába sorolta. Védőszentje Szt Gellért pp. 1988. II. 14: első mpp-e Huzsvár László. - Az igehirdetés nyelve 27 pléb-n m., 9 pléb-n m. és szláv, 3 pléb-n horvát, 1 pléb-n ném. is (össz. 40 pléb.). Lakói 2000: 83 ezer r.k., össz. 650 ezer. Hu.L.-T.E.

Salacz 1975:105. - Erős 1993. - Nagybecskerek 2000:21.